A tüdő legfontosabb szerepe a légzési gázok, vagyis az oxigén és a szén-dioxid cseréje a léghólyagocskák falán keresztül. A légzőrendszer elemei azonban számos más feladatot is ellátnak. Orrunk például előmelegíti a belélegzett levegőt, növeli annak páratartalmát, mechanikusan megtisztítja a szennyeződésektől. Módosítja a hangot és a szaglóhám révén alapvető szerepe van a szaglásban. Az orrmelléküregek csökkentik a koponya súlyát, védelmet jelentenek a traumák és a hőingadozás ellen, mint rezonátor módosítják a képzett hangot, de immunológiai szerepük is van. A gége legismertebb feladata pedig a benne elhelyezkedő hangszalagok és a hangrés segítségével a hangképzés.

A légzőrendszer többi eleméhez hasonlóan a tüdő szerepe is összetettebb, mint első pillanatban gondolnánk.

A tüdő szorosan együttműködik más szervekkel a vérnyomás szabályozásában. Amikor szervezetünk azt érzékeli, hogy folyadékvesztés, azaz szomjazás vagy vérzés következtében a vérnyomás csökken, az élet védelme érdekében megemeli azt. A máj és a vese együttműködéseként egy kulcsfontosságú, de még élettani hatással nem rendelkező molekula alakul ki. Ebből a tüdőben képződő angiotenzin konvertáló enzim, az ACE alakítja ki azt az anyagot, ami a vérnyomás emelése révén megmenti a kritikus helyzetbe került élőlény életét. Az evolúció során oly sikeres együttműködés napjainkban a magas vérnyomással élő betegek kezelése kapcsán került előtérbe.

A tüdő szintetizáló tevékenyégének fontos terméke a szurfaktáns nevű felületaktív anyag, melyet a léghólyagocskákban lévő sejtek termelnek.

A tüdő legfontosabb szerepe a légzési gázok, vagyis az oxigén és a szén-dioxid cseréje a léghólyagocskák falán keresztül. A légzőrendszer elemei azonban számos más feladatot is ellátnak. Orrunk például előmelegíti a belélegzett levegőt, növeli annak páratartalmát, mechanikusan megtisztítja a szennyeződésektől. Módosítja a hangot és a szaglóhám révén alapvető szerepe van a szaglásban. Az orrmelléküregek csökkentik a koponya súlyát, védelmet jelentenek a traumák és a hőingadozás ellen, mint rezonátor módosítják a képzett hangot, de immunológiai szerepük is van. A gége legismertebb feladata pedig a benne elhelyezkedő hangszalagok és a hangrés segítségével a hangképzés.

A légzőrendszer többi eleméhez hasonlóan a tüdő szerepe is összetettebb, mint első pillanatban gondolnánk.

A tüdő szorosan együttműködik más szervekkel a vérnyomás szabályozásában. Amikor szervezetünk azt érzékeli, hogy folyadékvesztés, azaz szomjazás vagy vérzés következtében a vérnyomás csökken, az élet védelme érdekében megemeli azt. A máj és a vese együttműködéseként egy kulcsfontosságú, de még élettani hatással nem rendelkező molekula alakul ki. Ebből a tüdőben képződő angiotenzin konvertáló enzim, az ACE alakítja ki azt az anyagot, ami a vérnyomás emelése révén megmenti a kritikus helyzetbe került élőlény életét. Az evolúció során oly sikeres együttműködés napjainkban a magas vérnyomással élő betegek kezelése kapcsán került előtérbe.

A tüdő szintetizáló tevékenyégének fontos terméke a szurfaktáns nevű felületaktív anyag, melyet a léghólyagocskákban lévő sejtek termelnek.

Irodalom

• Zsolt Tulassay: A belgyógyászat alapjai 1. (Medicina Könyvkiadó Zrt, 2010.)
• I. Fleming: Signaling by the Angiotensin-Converting Enzyme (Circulation Research April 14, 2006.)
• K. Kuba et al: Trilogy of ACE2: A peptidase in the renin–angiotensin system, a SARS receptor, and a partner for amino acid transporters (Pharmacology & Therapeutics 128 (2010) 119–128.)
• HL Halliday: Surfactants: past, present and future (Journal of Perinatology (2008) 28, S47–S56)
• S. Han et al: The Role of Surfactant in Lung Disease and Host Defense against Pulmonary Infections (Ann Am Thorac Soc Vol 12, No 5, pp 765–774, May 2015.)
• M. Rogan: Antimicrobial proteins and polypeptides in pulmonary innate defence (Respiratory Research 2006, 7:29)