A tüdő összetett szerepének bemutatása kapcsán már utaltunk rá, hogy a légúti sejtekből álló „takarítóbrigád” döntő szerepet játszik a tüdő természetes öntisztulásában. Hogyan épül fel ez a hatékony és összehangolt működésre képes rendszer?
A hörgő nyálkahártyájának hámsejtjeit csillószőrök borítják, melyek neve cilia. A hámsejtek között pedig nyáktermelő kehelysejtek találhatók. A sejtek által kiválasztott nyák, a mukusz a hámsejtek felszínére jut, a csillószőrök ebben mozognak.
A légutakba jutó idegen anyagok (por, baktériumok, vírusok, pollen) a nyákréteg csapdájába esnek, a csillószőrök kifelé irányuló mozgása pedig megkönnyíti az eltávolításukat.
Tehát az ép csillószőr és a megfelelő mennyiségű és minőségű váladék biztosítja a légutak természetes tisztulását, melyet a klírensznek nevezünk. A folyamat innen kapta kissé nyelvtörő elnevezését: váladékban történő, csillómozgás által biztosított tisztulás, vagyis mukociliáris klírensz. Ennek megértése és felismerése azért fontos, mert a légúti fertőzés során ez a funkció gyakran károsodik.
De vajon miért fontos a mukociliáris klírensz helyreállítása? A folyamat jelentőségének megértéséhez ismerni kell, hogy a légutak legvégső szakaszán csillószőrök már nincsenek. A léghólyagocskákig jutó idegen anyagok, főként a baktériumok és a vírusok eltávolítása már az immunrendszerre hárul.
Nagy mennyiségű kórokozó vagy például krónikus porártalom esetén azonban súlyos tüdőbetegség is kialakulhat.
A mukociliáris klírensz elégtelen működése miatt a betegek hörgőváladéka besűrűsödik, a híg nyák helyét sűrű légúti váladék veszi át, ami gátolja a csillószőrök megfelelő mozgását. Cisztás fibrózis esetén már gyermekkorban rendkívül gyakoriak a légúti fertőzések, majd a tüdőben megtelepedő, szinte kiirthatatlan kórokozók miatt az érintettek életük végéig állandó antibiotikus kezelésre szorulhatnak.
Egy akut alsó légúti fertőzés esetén a legtöbbször ilyen komoly szövődménnyel persze nem kell számolni, a súlyos betegségek során szerzett tapasztalatok azonban ráirányították a szakemberek figyelmét a mukociliáris klírensz fontosságára. Egy nyákoldó készítmény akkor hatékony, ha segíti a besűrűsödött légúti váladék által gátolt mukociliáris klírensz helyreállítását.
Az ambroxolról igazolódott, hogy helyreállítja a légutak élettani tisztító mechanizmusait.
Serkenti a híg váladékot termelő mirigysejtek működését, eltünteti a már kialakult nyákdugókat, normalizálja a váladék sűrűségét. Az ambroxol ezen túl a csillószőrök működését is előnyösen befolyásolja, növeli azok számát, valamint fokozza a csillószőrök mozgásának frekvenciáját.
